The mission of the Hungarian Museum of Natural History is to spark curiosity about nature’s diversity and inspire a commitment to protecting our natural environment. In 2019, the Government of Hungary decided to build the new headquarters of the Hungarian Museum of Natural History in Debrecen, where it can fulfil its mission in a state-of-the-art, 21st-century environment, enhancing its impact and reinforcing the role of Debrecen as the intellectual and cultural hub of the region. The local authority has designated Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. to oversee the project. Project preparation began in early 2022 and includes developing a detailed feasibility study, conducting a design competition, and preparing permit and construction plans.

The goal of the project is to establish a cultural and scientific community institution—one of the most modern natural science exhibition spaces on the continent—that will also serve as a benchmark in Central Europe. In addition to being a technically unique and sustainable building equipped with state-of-the-art technologies, it will feature world-class exhibitions, all-day experience programs, and house over 12 million objects from the museum's collection.

The museum’s new headquarters will be situated on the current site of the Oláh Gábor Street stadium, adjacent to the Culture Park (zoo and amusement park) and connected to other facilities in Nagyerdő (Great Forest), such as Nagyerdei Stadium, “Sziget Kék” Theme Park, Sport Centre, Békás (Froggy) Pond, and Aquaticum. It will be an open space for the public to use on a daily basis, offering recreational opportunities for all visitors. The building is envisioned as a community place where families, people who want to learn and have fun, as well as professionals from the scientific and museum fields can come together. The museum also leads the way in environmental awareness, utilising renewable energy to minimize its ecological footprint.

Tervezői Koncepció

A Nagyerdő környezete meghatározza a tervezési koncepciót, amely az épített tér és a ter­mészet párbeszédére épül. Az új Magyar Természettudományi Múzeum több mint egy épület – egy ökoton, átmeneti zóna, ahol az ember alkotta környezet és a természet összefonódik. A határok elmosására tervezett épület szervesen simul bele a tájba, olyan teret alkotva, amely nem teljesen mesterséges, se nem teljesen természetes. Itt találkozik a múzeum az erdővel, a külső terek összeolvadnak a szabadtéri kiállításokkal, a tudomány pedig a történelemmel és a természeti örökség szellemiségével fonódik össze.

Tudatában annak, hogy az építkezés elkerülhetetlen környezeti hatásokkal jár, a múzeum tervezése a felelős természetvédelmi szemlélettel valósult meg, azon céllal, hogy a helyszínt jobb állapotban hagyjuk, mint ahogyan azt átvettük, mind az emberek, mind a természet számára. Az őshonos növényekkel borított tető természetes módon terjeszti ki az erdő lombkoronáját, ösztönözve az állat- és növényvilág visszatérését a területre, amely egykor a debreceni erdő szerves része volt.

Maga az épület a földből emelkedik ki, homlokzata az égetett fa panel borításával a táj folytatásaként simul bele a környezetbe, lágyítva az átmenetet az épített tér és a vadon között.
A modern múzeum több mint egy intézmény – egy találkozási pont, ahol különböző emberek és tudományágak összefonódnak, hogy inspirációt és új perspektívákat teremtsenek. Több mint egy kiállítótér, élő és folyamatosan fejlődő hely, ahol a tudomány és a nyilvánosság találkozik, az oktatás összekapcsolódik a közösséggel, a természetvédelem pedig az innovációval.

Egy ajándék a város számára – egy intézmény, amely nem csupán a természettörténetet mutatja be, hanem hozzájárul annak megőrzéséhez is. Egy épület, amely bizonyítja, hogy az építészet egyszerre lehet kulturális tájelem és az ökológiai helyreállítás eszköze.

Az épület környezetbe integrálódása és a karaktere teljes mértékben összhangban áll az intézmény küldetésével. A tömege, a mérete, a formája organikusan illeszkedik a Nagyerdő szövetébe, kevés vizuális terhelést jelent a környezetére nézve. Egyszerre rejtőzködő, de ugyanakkor a horizonti nézőpontból karakteres optikájú épület.

A mesterséges domb kialakítás az alföldi régiót jellemző kunhalom vagy más néven kurgán asszociáció kel­tésére is alkalmas, így a pályamű a természettudományos aspektusok mellett a kereszt alaprajz és a kurgán áthallás miatt egyéb kulturális, illetve identitáserősítő üzenetek közvetítését is szolgálja.

Az épület a szinte minden perspektívából látványos és vonzó megjelenésével lassan tárulkozik fel, felfede­zésre hív, érzelmeket vált ki. Az egymást keresztező földsávok zöld tetőkertje számos edukációs lehetőséget hordoz, a külső és belső terek összeolvadásával igazi nyitott közösségi épületként funkcionálhat, mely által a családok és a legkülönbözőbb társadalmi rétegek egyik kiemelkedő kikapcsolódási helyszíneként vizionálható. Ugyanakkor a déli szalagok metszéspontjába pozícionált főbejárat alulreprezentált, az elvárt nyitott közösségi tér és a múzeumi funkció egyaránt hangsúlyosabb feltárást kíván.

Az arány- és léptéktartó tiszta szerkesztési elv alapkoncepciójában világos funkcióelosztást eredményez, de ugyanakkor mindez kötöttségeket is jelent. A központi mag körül kialakított épületszárnyak funkciói világosak és letisztázottak, a kiállítások sugárirányú elrendezése által jól koordinálható a látogatóforgalom, de ez azzal is jár, hogy a centrális közlekedési mag az épület egyik legértékesebb területét foglalja el. Az épületgeometriából fakadó kedvezőtlenebb megoldások esetében javasolt bizonyos tervrészek újragondolása, különös tekintettel a kiállítóterek üvegfelületeire és az árnyékolástechnikára, valamint az irodák kialakítására és megközelíthe­tőségére. A fennálló funkcionális anomáliák a tervezés során az alapkoncepció sérülése nélkül orvosolhatók.

A tapintatos, természetbe simuló koncepció ellenére a pályamű városszerkezeti pozicionálása, valamint a tájépítészeti megoldásai egyelőre kezdetlegesek, a tervezés során fejlesztésre szorulnak.
A pályamű amellett, hogy már a megjelenése által is természettudományi karakterű intézményként identifikálja magát, kiemelkedő megoldásokat kínál a látogatói élmény szempontjából és a benne rejlő további potenciál által ikonikus, méltó otthonként helyezheti fel Magyarország
és a régió kulturális térképére a Magyar Természettudományi Múzeum új, debreceni kiállítóépületét.

A Bjarke Ingels Group (BIG) a világ egyik legismertebb kortárs építészeti irodája, több mint 700 fős nemzetközi csapattal. Munkájukat az innováció, a fenntarthatóság és a multidiszciplináris szemlélet jellemzi.
A BIG felismerte, hogy a 21. század kihívásaira a hagyományos megközelítések már nem elegendők. Ennek megfelelően a BIG különböző szakterületek – mérnökök, tudósok, biológusok, tervezők – összefogásával dolgozik, hogy átfogó megoldásokat hozzon létre.

A BIG legújabb evolúciója a BIG LEAP – a tájépítészet, mérnöki tudományok, építészet, várostervezés és termékfejlesztés integrációja –, amely még összetettebb, fenntarthatóbb és emberközpontúbb projekteket tesz lehetővé.

A BIG hisz abban, hogy az egyéni tehetségek összeadódása kollektív kreatív erőt teremt, amely képes formát adni a jövő kihívásainak.
A BIG projektjei világszerte tükrözik ezt a szemléletet: olyan terek és épületek születnek, amelyek egyszerre innovatívak, fenntarthatók és képesek újradefiniálni az ember és környezete kapcsolatát.

A Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. az elmúlt több mint két évtizedben a kortárs magyar építészet egyik meghatározó szereplőjévé vált.

A stúdió munkáira a magas építészeti minőség, a környezetre való érzékeny reagálás és a funkcionális innováció jellemző. Portfóliójukban egyaránt megtalálhatók középületek, kulturális terek, oktatási intézmények és lakóépületek, számos díjnyertes terv és megvalósult projekt fémjelzi tevékenységüket.